Научная статья на тему 'ALGEBRAIK TENGLAMALAR SISTEMASINI YECHISH'

ALGEBRAIK TENGLAMALAR SISTEMASINI YECHISH Текст научной статьи по специальности «СМИ (медиа) и массовые коммуникации»

CC BY
2
0
i Надоели баннеры? Вы всегда можете отключить рекламу.
i Надоели баннеры? Вы всегда можете отключить рекламу.
iНе можете найти то, что вам нужно? Попробуйте сервис подбора литературы.
i Надоели баннеры? Вы всегда можете отключить рекламу.

Текст научной работы на тему «ALGEBRAIK TENGLAMALAR SISTEMASINI YECHISH»

ALGEBRAIK TENGLAMALAR SISTEMASINI YECHISH

To'yliyev Abbos

DTPI talabasi https://doi.org/10.5281/zenodo.11121779

Biz quyidagi tenglamalar sistemasini yechishni qaraylik.

яцхП H ^12^2 H H ^ln^n — n+1 а21*1 H а22*2 H H a2n*n — a2 n+1

,anlXl H H ■" H ^^

a

n n+1

Tenglamalar sistemasini yechishning quyidagi usulini qaraylik. Soddalik uchun 4 nomalumli 4 ta tenglamadan iborat bo'lgan sistemani qaraymiz.

йцхП H ^12^2 H %3*3 H CI14X4 — ^15 a2l*l H a22^2 H a23^3 H a24*4 — a25 a3lxl H a32x2 H a33x3 H a34x4 — a35 ^^41X1 H Я42Х2 H CI43X3 H Й44Х4 — Я45

(1) tenglamalar sistemasini barcha tenglamalarini mos ravishda хп no'malumni oldidagi koeffitsiyentga bo'lib yuboramiz. Natijada quyidagi tenglamalar sistemasi kelib chiqadi:

Г , а12 , а13 , а14 _ al5 xI H X2 H X3 H X4 —

Яц ^11 ^11 ^11

, a22 , a23 , a24 _ a25 xI H X2 H X3 H X4 —

a2l a2l a2l a2l

, a32 , a33 , a34 _ a35 xI H X2 H X3 H X4 —

a3l a3l a3l a3l

, a42 , a43 , a44 _ a45 xI H X2 H X3 H X4 —

Я41 Я41 Я41 Я41

Ushbu sistemadan

— a(l) n — 1,2,3,4; i — 2,3,4,5

anl

deb belgilash olamiz. Natijada quyidagi sistema hosil bo'ladi:

(l)

(l)

(l) (l)

xi H

(l) (l) (l) (l) H Й22 ^2 H ^23 ^3 H ^24 ^4 — ^25

m , rn _ „(1)

(l) (l) (l) Xl H Я32 X2 H Я33 X3 H ^34 X4

a

35

(l) (l) (l) (l) Xl H 042 X2 "Г Я43 X3 H ^44 X4 — ^45

Bu sistemani 1-tenglamasidan 2-3-4-tenglamalarini ayiramiz, va

a

(l) ln

(1) (1*)

aiu — am (n — 2,3,4,5 í — 2,3,4) deb belgilash olsak, quyidagi tenglamalar

sistemasini hosil qilamiz:

(l) (l) (l) (l) H ^2 H ^13 ^3 H ^14 ^4 — ^15

(l*)

(l*)

(l*) (l*)

^2 ^2 I Я23 ^3 H ^24 ^4 — 5 (l*) (l*) (l*) (l*) Я32 ^2 ! Я33 ^3 ' ^34 ^4 — ^35

(l*) (l*)

(l*)

(l*)

^42 ^2 H ^43 *3 H ^44 X4 — ^45

hosil bo'lgan tenglamalar sistemasini 2-3-4- tenglamalarini x2 no'malumini oldidagi koeffitsiyentiga bo'lib yuboramiz va

a.

a.

(i*)

(2)

— — a. (i*) unt

n2

(n — 2,3,4; í — 3,4,5)

belgilash olamiz, natijada tenglamamiz quyidagi ko'rinishga keladi:

(i)

(i)

(i) (i)

Xi +

(2) (2) (2) X2 + X3 + ^24, ^4 — ^25 (2) (2) (2) X2 + ^3 + ^34 ^4 — ^35

(2) (2) (2) X2 + Я43 X3 + ^44 X4 — ^45

Hosil bo'lgan tenglamalar sistemasida 2-tenglamasidan 3-4-tenglamalarini ayiramiz va

a

(2) 2n

hosil qilamiz:

(2) _ _(2*)

a¿n

a¿n ) (n — 3,4,5 í — 3,4) deb belgilash olib, quyidagi tenglamalar sistemasini

(i) (i) (i) (i) ^i + ^2 + ^13 ^3 + ^4 — ^15

(2)

(2) (2)

X2 + ^^3 ^3 + ^^4 ^4 — &25

(2*) (2*) _ (2*)

a33 ^3 + ^34 ^4 — ^35

(2*) (2*) _ (2*)

tt43 X3 + tt44 X4 — tt45

hosil bo'lgan sistemani 3- va 4- tenglamalarini x3 no'malumini oldidagi koeffitsiyentiga bo'lib yuboramiz va

(2*)

"" (n — 3,4; í — 4,5)

a.

a.

m _ (3) (2*) "ni

n3

belgilash olib, quyidagi sistemani hosil qilamiz:

(i) (i) (i) (i) ^i + ft^ X2 + ^^3 ^3 + ^^4 ^4 — ^15

(2)

(2) (2)

(3*) um

X2 + ^23 X3 + X4 — ^25 (3) (3)

X3 + X4 — ^35

(3) (3)

X3 + tt44 X4 — 045

Hosil bo'lgan sistemani 3-tenglamasidan 4-tenglamasini ayiramiz va a3n n — 4,5; í — 4 belgilash olsak, quyidagi sistema hosil bo'ladi:

(3)

(3)

a. —

(i)

(i)

(i) (i)

iНе можете найти то, что вам нужно? Попробуйте сервис подбора литературы.

Xi +

(2) (2) (2) X2 + ^23 X3 + ^4 — ^25

(3) (3)

X3 + X4 — ^35

a

(3*) 44

X4 — tt

(3*) 45

hosil bo'lgan sistemaning 4-tenglamasidan x4 ni topsak,

(3*)

a

X4 —

a

45 _ (4) (3*) — tt45 44

ekanligini topib olamiz. Endi teskarisidan boorish usulini qo'llab xb x2, x3, x4 larni topamiz.

X4

(4)

a

45

*2

(2)

a

25

(3) (3) (4)

X3 — tt35 tt34 tt45

(2) (4) tt24 tt45

ß(2)(ß(3)

(3) (4) tt34 tt45

)

(1) (1) (4) (1) (3) (3) (4) (1) (2) (2) (4) (2) (3) (3) (4)

Л1 — u15 u14 u45 u13 (u35 u34 u45 ) u12 (u25 u24 u45 u23 (u35 u34 u45 J)

Misol. Quyidagi tenglamalar sistemasini yeching:

'6,1x1 + 6,2x2 — 6,3x3 + 6,4x4 — 6,5 1,1x1 — 1,5x2 + 2,2x3 — 3,8x4 — 4,2 5,1x1 — 5,0x2 + 4,9x3 — 4,8x4 — 4,7 Д,8х1 + 1,9x2 + 2,0x3 — 2,1x4 — 2,2 Ushbu tenglamalar sistemasini yechish uchun jadvaldan foydalanamiz:

^¿1 a¿2 a¿3 a¿4 a¿5

6,1 6,2 -6,3 6,4 6,5

1,1 -1,5 2,2 -3,8 4,2

5,1 -5,0 4,9 -4,8 4,7

a4i 1,8 1,9 2,0 -2,1 2,2

(1) a . u1¿ 1 1,0164 -1,0328 1,0492 1,0656

(1) a . U2Í 1 -1,3636 2 -3,4545 3,8182

(1) a . U3Í 1 -0,9804 0,9608 -0,9412 0,9216

(1) a) ■ 4l 1 1,0556 1,1111 -1,1667 1,2222

(1*) a. u1¿ 1 1,0164 -1,0328 1,0492 1,0656

(1*) a. U2¿ 0 2,38 -3,0328 4,5037 -2,7526

(1*) U3Í 0 1,9968 -1,9936 1,9904 0,144

(1*) 4l 0 -0,0392 -2,1439 2,2159 -0,1566

(2) a . u1¿ 1 1,0164 -1,0328 1,0492 1,0656

(2) a . u2¿ 0 1 -1,2743 1,8923 -1,1566

(2) a . U3Í 0 1 -0,9984 0,9968 0,0721

(2) ^ ■ 4l 0 1 54,6913 -56,5281 3,9949

(2*) a. u1¿ 1 1,0164 -1,0328 1,0492 1,0656

(2*) a. u2¿ 0 1 -1,2743 1,8923 -1,1566

(2*) a. U3Í 0 0 -0,2759 0,8955 -1,2287

(2*) 4l 0 0 -55,9656 58,4204 -5,1515

(3) a . u1¿ 1 1,0164 -1,0328 1,0492 1,0656

(3) a . u2¿ 0 1 -1,2743 1,8923 -1,1566

(3) a . U3Í 0 0 1 -3,2457 4,4534

(3) a: ■ 4l 0 0 1 -1,0439 0,0921

(3*) П ■ u1t 1 1,0164 -1,0328 1,0492 1,0656

(3*) п. 0 1 -1,2743 1,8923 -1,1566

(3*) п. u3t 0 0 1 -3,2457 4,4534

(3*) п. u3i 0 0 0 -2,2018 4,3613

-2,2018x4 = 4,3613 x4 = -1,9808 = a(4} x3 = 4,4534 - (-3,2457) * -1,9808 = -1,9757 x2 = -1,1566 - 1,8923 * (-1,9808) - (-1,2743) * (-1,9757) = 0,0740 x1 = 1,0656 - 1,0492 * (-1,9808) - (-1,0328) * (-1,9757) - 1,0164 * 0,0740 = 1,0281 Javob: x1 = 1,0281; x2 = 0,0740; x3 = -1,9757; x4 = -1,9808.

REFERENCES

1. Исраилов М.И. О некоторих применениях методов теории Чисел в теории кубатурних формул // Вопроси вичисл.и прикл.Матем.Ташкент. ФАН.1981. Вип 65. С. 135-148

2. Yuldoshev J., Xasanov S. Pedagogik texnologiyalar. O'quv qo'llanma. -Toshkent. Iqtisod-Moliya, 2009.

3. T.To'laganov, A.Normatav Matematikadan praktikum. Toshkent. O'qituvchi. 1989y.

4. И.Ф.Шарыгин, В.И.Голубев Факультативный курс по математике. МОСКВА "ПРОСВЕЩЕНИЕ" 1991.

i Надоели баннеры? Вы всегда можете отключить рекламу.